Napjainkra már a konyhai munkafolyamat is átesett a szakértők tüzetes vizsgálatán, mely hatására a konyha megfelelő berendezése kialakult gyakorlattá vált és hozzájárul a hölgyek munkájának kényelmesebbé tételéhez.

A korszerűen felszerelt, jól megtervezett konyhában a munka leegyszerűsödik, ezzel a háziasszony sok energiát spórolhat. Az, hogy konyhánkat ellátjuk mosogatóval, hűtőszekrénnyel és tűzhellyel, önmagában még nem jelenti azt, hogy megoldottuk a feladatot.
Első pillanatban azt mondanánk, hogy ahány alaprajz, annyi egymástól eltérő megoldás lehetséges, pedig ha belegondolunk, minden konyhában azonos munkafolyamatok mennek végbe. Minden esetben ugyanazokat a berendezési tárgyakat használja a háziasszony és mindig a munkafolyamatoknak megfelelő sorrendben. Márpedig, ha ez így van, akkor bármilyen konyha berendezése és felszerelése közelítőleg ugyanaz lehet, eltérések csak a kisebb, kevésbé jelentős részletekben lehetnek.

Korábban szokványos ténynek számított, hogy a hölgyek egy-egy étel elkészítésénél 50 - 100 m hosszú utat tettek meg a konyhában, mert nem fordítottak gondot a munkahelyek egymáshoz kapcsolódására. Ezt az utat nagymértékben meghosszabbította a konyha közepére állított asztal, amit kerülgetni kellett a tűzhely, a vízvételi hely vagy éppen a konyhaszekrény elérése miatt.
A konyha gyakorlatilag egy munkahelynek tekinthető, ahol a háziasszony végzi a munkáját. Köztudott tény, hogy a gyárakban, üzemekben is törekszenek a megfelelő, optimális munkakörülmények kialakítására, - ez alól éppen a mi konyhánk lenne kivétel?
Lényeges szempont az is, hogy a meleget árasztó konyhagépek a napsütötte, meleg vagy a hűvösebb, árnyékos helyiségrészre kerülnek. Ez az apróság nagymértékben növeli komfortérzetünket.

Az ábrán a konyha egyes munkahelyeinek megfelelő tájolását láthatjuk. Ha nagyon pici a helyünk és csak főzőfülkét tudunk elhelyezni - pl. hétvégi házban - érdemes az északi oldalon elhelyezni, mert ez az oldal kevés fényt kap, így nem veszünk el világos, napsütötte helyet a lakótérből.
Ahogy haladunk a keleti és déli irány felé, egyre több a benapozott rész, ez ideális hely az étkező, vagy az amerikai konyhás megoldások számára. Az amerikai konyha esetében a napos részek felé az étkező és a lakótér kerüljön, a helyiség kevésbé napos részeibe pedig a konyhának azon részei, ahol a tényleges munka zajlik.
A déli és a nyugati tájolású helyiségek nem az üzemi, hanem a lakó helyiségeknek számára kedvezőek.

A gyárakban, sok esetben, szalagrendszerben folyik a munka, ez képzi az alapját a konyhai munkafolyamatok gazdaságos kidolgozásának is.
Gondolhatnánk, hogy a legkézenfekvőbb a kör alakú konyha lenne, de ez komoly építészeti akadályokba ütközik, hiszen a térkihasználás egyik legnehezebb feladata az íves tereknél hárul ránk. Gondoljuk csak meg, szinte minden bútorunk szögletes.
Ha már a négyszögletes terekről beszélünk, nézzük meg, mi újság a négyzetes alaprajzú konyhák esetén.

A mellékelt ábrán jól látható, hogy az ilyen térnek az átlós irányú átmérője, még a kör alaprajz eseténél is nagyobb, tehát a bejárt utunk nem rövidült. A sarkok nem igazán megfelelő kihasználhatóságot sugallnak, bár ma már szép és használható sarokelemekkel látnak el bennünket a gyártók. A sarkok és a viszonylag rövid oldalak miatt ez az alaprajzi változat nem játszik szerepet a gyakorlatban.
A régebbi gyakorlatnak megfelelő konyha közepén elhelyezett munkaasztal a háziasszonyt folyamatos és felesleges gyaloglásra kényszerítette.
Téglalap elrendezés esetén az ajtó és az ablak általában a rövidebb oldalakra kerül, így jól használható úgynevezett kétsoros konyha berendezésére nyílik lehetőségünk. A gyakorlatban ez az alaprajzi elrendezés bizonyult a legmegfelelőbbnek, mivel a szemközti, hosszanti falak közelebb kerültek egymáshoz, így szinte egyhelyben átfordulhatunk és átnyúlhatunk a túloldali pultra.
A konyhai berendezési tárgyak helyes és korszerű kialakítása nagy segítség számunkra, szerencsére nem a lakás tulajdonosnak kell foglalkoznunk ezzel, megoldják a gyártók neves szakemberei.


Ahhoz, hogy tudatosan tervezni tudjuk konyhánkat, első lépésként tanulmányozzuk a konyhában zajló folyamatokat.

Az első szakaszban előkészülünk a főzéshez. Végig gondoljuk, mi minden szükséges az ételhez, ha nincs otthon minden alapanyagból elegendő, elmegyünk bevásárolni.
Az üzletből hazaérkezve eltesszük a vásároltakat a kamrába, vagy a hűtőbe. Bizonyos élelmiszereket már félkész állapotban, feldolgozva teszünk a hűtőszekrénybe. A főzés folyamán fontos szerep jut a víznek, hiszen a hozzávalókat megmossuk, előkészítjük és csak ezután kerülnek a fazékba.
Miután elkészítettük az ételt vagy visszatesszük a hűtőbe - kihűlt állapotban -, vagy tálaljuk a családnak az étkezőben.
A tálalással még nem ér véget a konyhai feladatsor, hiszen a rengeteg mosatlan edényről is gondoskodni kell. Az utolsó munkafázisban a mosogatótál és a mosogatógép játszik főszerepet, majd az edények ismét a helyükre kerülnek.

Konyhánk megfelelő berendezése nem ördöngösség, csak a mindennapi tevékenységeinket kell alapul vennünk. Szánjunk időt megtervezésére, mert kényelmessé, praktikussá tehetjük egy kis odafigyeléssel. Azt hiszem néhány óra fáradozást megér a végeredmény.

Egervári Katalin